A kertek képi világa kezdetben csak azok számára volt megfejthető, akik ismerték az irodalmi példaképeket, a politikai célzásokat és a történelmi hivatkozásokat, vagyis az azonos nézeteket valló baráti kör számára. Azonban túlságosan egyoldalú lenne, ha kizárólag világnézeti tartalomból kiindulva kívánnánk értelmezni a tájkertet, azonban a többi tényező művészeti szempontból arárendelt szerepet játszik.
 |
Henslow's Garden,
Cambridge University Botanical Garden |
A 18. század közepe táján megjelenő illusztrált kert-kalauzok és az akkortájt meginduló "kertturizmus" célja mégis a kertek mind nagyobb mértékű meg-nyitása volt a - termé-szetesen még erősen korlátozott - nyilvánosság számára. A külföldiek elragadtatásának kö-szönhetően, akik gyakran a kertek kedvéért látogattak el Angliába, a tájkert a kulturális "exportcikk" rangjára emelkedett.
 |
| Waterlily House, Royal Botanical Garden, Kew |
A természet pszichikai-esztétikai birtokba vételével szorosan együtt járt a természet-tudományos-botanikai érdeklődés növekedése. Míg a korai tájkerteket csaknem teljesen a hazai flórából alakították ki, addig a 18. század végére már jelentősen megnövekedett az egzotikus növények importja - ekkortájt alapították például a Kew-i Királyi Botanikus Kertet (1759) és a Cambridge-i Botakinus Kertet (1762). Telepítésük fokozta a kertek hangulatteremtő jellegét, sok esetben az egzotikus építészeti staffázzsal egybecsengően.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése